…a hatos…

2015-11-13
by
in RisingPoetry, Versek
…a hatos…

Lezárult

Válasz nélkül hagyva olyan, mint éjszakai
fürdőzés után kijönni és észrevenni, hogy
nincsenek meg a ruháid.

Tudod, hogy így is
egész vagy, de valami egy kicsit mégis csak hiányzik.

Fázol, libabőrös vagy, és azon tanakodsz
vajon, hogy történhetett mindez…De nincs válasz…
Aztán egyszer csak fordul a kocka és minden olyan
világossá válik, minden egyértelmű lesz.

Lezárult egy szakasza az életemnek. Eddig is történt már
ilyen, nem nagy cucc, a furcsa az egészben az, hogy eddig
ez volt az első alkalom amikor megtapasztalhattam az
egységet, a mindenséget, így hát köszönöm.

Nem örülök neki, hogy így alakult, de tudom, minden okkal
történik, és hiába is próbálok küzdeni ellene, akkor is megtörténik.
Megtörténik, mert meg kell történnie. Én meg csak nézem, mint
moziban a romantikus filmeket, melyekben soha nincs happy end.

De tovább kell lépni, hiszen csak a változás az egyetlen dolog
ami  állandó, néha számunkra kedves, néha nehezebben elfogadható
dolgot dob a gép, de nincs más, mint árgus szemmel figyelni
mi lesz a filmünk következő története. És teljességgel megélni.

 forrás: innen

Ami egy Ropi naplójából kimaradt…

Ezeket se hagyd olvasatlanul