“csak” egyszer énekel

20151223.jpg

“CSAK” EGYSZER ÉNEKEL


Elérkezik majd az idő
utóbb hátra fordul nyakunk,
házat, vágyat, lázat, ágyat,
mind magunk mögött hagyunk.

Bágyadtan még hisszük,
fel is emeljük szavunk
de már csak a teremtésnek
megkopott koronái vagyunk.

Évek során megtanultunk
lelket ölni vértelen,
érzések közt sok a zsoldos,
sokuk ma is névtelen.

Fénye vesztett önmagunkon
sokat kell még csiszolnunk,
hogy érzelmeink játszóterén
valós kincsbe botoljunk.

Valós kincsre kábán lelve
elménk folyton mérlegel,
mint hattyú, aki életében
csak is egyszer énekel.

(2018.06.26)

kép forrása: saját

* sok legenda és monda lengi körbe a hattyút,  Egyesek szerint, hattyú a fény, a halál, az átváltozási képesség, a szépség, a szerelem és a mélabús természet jelképe. A hattyú párjához élete végéig hűséges, társa elvesztése után gyakorta végez vele a bánat, ezért furcsa az a mítosz, miszerint Zeusz csodálatos hattyúként csábította el a szép Lédát, Tündarosz spártai király feleségét. Indiában Bráhma hitvesét, a tudomány és a művészetek istennőjét, a kecses Szaraszvatit, a festményeken és szobrokon általában fehér ruhában, hattyún ülve, kezében lanttal és könyvvel ábrázolják. Ám a legérdekesebb feltevés  a görögök szerint, hogy a hattyú élete során csak egyszer énekel, mégpedig a halála pillanatában.