Ami számít

Ami számít


tudati térbe töltöm,
fel, a közösbe,
emlékeim, mit e Földi
létbe véstem
s hátra hagyok
mindent, e mélabús
közönybe…
kanyarog elmém kése alatt
a sok apró emlék,
felidézni sem lehet mindet,
hisz az idő során
elsikkad vagy elvész
mi volt, mi fontos vagy érdekes,
s csak az marad végleg:
ami igazán lényeges…
nem maradnak tárgyak,
se vágyak,
se pénz,
se emberek,
még csak idő sem marad,
amit úgy érzünk:
oly gyorsan lepereg…
nem várnak végletek,
sem középút vagy bármi,
hogy borrá változtattad-e a vizet
vagy megtanultál-e rajta járni…
nem számít majd az sem,
hogy zsidók-e vagy nácik,
s az sem igazán számít,
szavainak fegyverével
hogy bánt veled
“az a másik”…
nem számít majd vallásod,
sem bőrödnek színe,
hogy szivárványos voltál-e,
vagy a társadalom dísze,
s nem ér majd semmit,
kitermelt profitod,
vagy a facebookon
belikeolt, jóképű profilod…
nem ér majd semmit,
a kapcsolati tőke,
hajad színe se számít,
hogy sötét volt vagy szőke,
őszbe borult-e, mint bölcsesség jele,
vagy, ahogy Hargitán mondják:
“az egészet megette a fene”…
az sem lesz majd érdekes,
ha játékban akartál csalni,
hogy márkázott e ruhád,
esetleg kínai, vagy talmi,
nem számít majd bánatod,
se bukásod, se sebed,
az sem sokat számít,
melyik párt tömte
tele lyukas zsebed…
nem számít majd az sem,
ha eltapos a rendszer,
szenvedni és félni
soha többé nem kell,
két emlék fog igazán,
nagyon sokat érni,
ha megtanultál szíveddel
szeretni és élni.

(2022.03.04)
Kép forrása. Pixabay