Az én Mamám volt


Nagyi, sosem volt kedves
szigorú napirend mellett,
mosott, vasalt, tisztított,
mert régen, neki, azt kellett.

Hagyta volna, azt a sok
mosott ruhát, bárki másra?
Ő, az én Mamám volt, nem
József Attila Mamája.

Nagyszájú unoka voltam,
talán ezért nem kedvelt,
főleg, ha feleseltem is,
egy fakanállal elvert.

Virágot gyakran vittem,
erre tanított Anyukám,
ha rájött, hogy úgy loptam,
hát foszfor lettem gyufán.

Egyszer tán mondtam is neki,
nem épp ékes szavakkal,
gyermekként a véleményem,
szívemben nagy haraggal:

Csúnya vagy Mama, csúnya,
téged nem is szeretlek!
Te meg Tomka szép vagy,
és én pedig így szeretlek!

Ekkor láttam mosolyogni,
utoljára Nagymamám,
s nem volt időm megköszönni,
hogy lánya lett az Anyukám.

(2020.04.30)
Kép forrása: saját