B.U.É.K 2017

tudom e?


Amikor alszom, rólad álmodom,
Ha ébren vagyok, arra vágyom,
Hogy átöleljen karom bármi áron.
Az idő csak megerősít abban,
Hogy az éjszakáimat ágyadban,
A nappalokat a szíved-lelked
Társaként akarom élni, varázslatban.
S ha kérdenéd tudom e mi a szerelem?
Talán. Csodálni valakit, aki ránk nevet,
Fogni a kezét, hogy egy lehess vele,
Ha egyedül vagy félteni, mégis megbízni,
Ha vele vagy, lelkével egybe olvadni.
Ha mást választ, belül könnyezni utána,
Mégis örülni, legyen bármi is az ára,
Vélt, vagy valós bűneit megbocsájtva.
Nem hagyni ki valami remek dolgot,
Csak azért, mert valódi terhet jelent,
Magadból neki adni testedet, lelkedet,
S egy életen át nem feledni, megköszönni,
Hogy egyszer ez mind a tiéd lehetett.

(2016.11.13)

 

Köszönöm, hogy megtiszteltetek azzal, hogy elolvasgattátok a bejegyzéseket, verseket, szösszeneteket és persze a Mumpic történeteit, örülök, hogy a 2016-os évben is velem tartottatok. Köszönöm a biztató szavakat, a lojális, kissé elfogult és elfogulatlan építő jellegű kritikákat, hiszen tudjátok, egy író olvasó nélkül olyan, mint a palacsinta töltelék nélkül, jó is, finom is, de mégis a sokféle tölteléktől lesz egyedi az ízvilága.

Ebben az évben ez az utolsó bejegyzés …legyen boldog, sikeres, és kalandos az új év is.
A 2017-es évre sok új ötlet van, amit remélhetőleg sikerül is megvalósítani.

Nézzetek be jövőre is 🙂

Mindenkinek Boldog Új Évet Kívánok!