Boldog új évet

2020-12-30
by
in Egyéb, RisingPoetry
Boldog új évet

Ez volt az ötödik év a Rising Poetry történetében.

Köszönöm, hogy megtiszteltetek azzal, hogy elolvastátok a bejegyzéseket, verseket, gondolatmorzsákat és persze a KisMumpic történeteit, örülök, hogy a 2020-as évben is velem tartottatok. Köszönöm a biztató szavakat, a lojális, kissé elfogult és elfogulatlan vagy épp – építő jellegű kritikákat.

Egyszer egy valaki megkérdezte tőlem (tudom a nevét, csak hát, nem szeretném megszemélyesíteni) mit lehet költőként még írni, mikor a világon a nagy költők már mindent leírtak, ráadásul sokkal jobban, mint te. Azt is megkérdezte ez az egy valaki, hogy vajon még mi újat tudok mondani az embereknek, hiszen a szókincsem fel sem ér ismert nagy költőink sorába. Valóban. Ez így van, ezen nincs mit szépíteni. De mégis,… van valami, amitől az írásaim mások, mint a környezetemben lévő ismert vagy elismert költőké. Nem jobbak és nem is rosszabbak, egyszerűen csak mások. Mások az asszociációk, mások a gondolatok, mások a metaforák, és örömmel tölt el, hogy valóban nincs a „piacon” olyan, aki hasonlóképpen írna. Szeretem a rövid, leegyszerűsített verseket, sokan persze azt gondolják róla, hogy olyan, mint az IKEÁS bútorok vagy a minimál design. Rövid, velős, tömör…vagy nem. Ha hiszitek, ha nem, az egyik legnehezebb dolog a leegyszerűsítés, elég, ha csak abból indulunk ki, hogy egy-egy fogalom alatt hányan hányféle tartalmat asszociálunk és szűrünk át személyiségünk, lelkünk tésztaszűrőjén. Pont ebben rejlik a szépsége. És igen, …vannak olyan gondolat darabkák, amik valakinél átcsúsznak a szűrőn, majd a lefolyóban landolnak, és vannak olyanok, amik megmaradnak és táplálékul szolgálnak, nem úgy, mint egyik legutóbbi írásomban a disznók elé vetett gyöngyök. Gondoltam, és össze is gyűjtöttem képeket arról, hogy is alakult ez az év, de végül is feleslegesnek találtam, így csak pár érdekesség, hogy is alakult ez a 2020.

Az egyik legnagyobb öröm, hogy írhattam, nem is keveset. Nekem még mindig hatalmas élmény a semmiből teremteni, a teremtés folyamatát, csodáját megélni, majd mindazt közkincsé tenni.

Új arculatot kreáltam a weboldalnak, letisztultabb, könnyebben áttekinthető, gyorsabb lett. Az új színek és design vissza fog köszönni az instagram posztokban is, az új évtől kezdődően.

Öröm volt látni a google statisztikákat, hogy voltak olyan napok, amikor több, mint hatszázan olvasták a verseimet, írásaimat. Tudom, nem nagy szám, de mégis,… pénz, paripa, fegyver, reklám, marketing, stb. nélkül a napi 50-60 olvasót feltornászni napi 300-400-ra nem kis feladat, úgy, hogy az olvasók nagy része nem a facebookról kerül az oldalra, azaz, nem az ismerőseim közül kerül ki. Ezt jól mutatják a bejegyzéseknél és a weboldalon lévő likeok számainak különbségei.

Furcsa volt, bár végül is örültem neki, hogy az instagramon a risingpoetry hashteget már külföldi költők, alkotók is használják közzétett verseikhez, írásaikhoz, így azt gondolom, hogy remek választás volt öt éve ez a név.

A másik nagy örömöm ebben az évben, természetesen a Nemzeti Színházban elért eredményem Bella István, Kossuth- és József Attila-díjas költőnek emléket állító versvideómmal, itt is meg kell jegyeznem, hogy pénz, paripa fegyver nélkül…Szóval, érdekes dolog a semmiből alkotni valamit, ami ráadásul még jó is.

Köszönöm, hogy megtiszteltetek azzal, hogy elolvastátok, megosztjátok a bejegyzéseket, verseket, és biztosan örülni fogok, ha a következő évben is velem tartottatok, mert, mint mondani szoktam: „a versek olvasó nélkül olyanok, mint a palacsinta töltelék nélkül – jó is, finom is, de mégis a sokféle tölteléktől lesz egyedi az ízvilága”.

Amúgy, remekül összefoglalták helyettem Kispálék (mégis csak igaza volt annak az egy valakinek) már tíz éve az idei évet és talán a következő évet is, amikor nem csak a hangot, hanem a fényt is az anyagba ”ültethessük”.

 

Mindenkinek hatalmas lelki erőt, szellemi akaraterőt, motivációkban gazdag Boldog ÚÉvet Kívánok, találkozzunk jövőre is!

Egyes számban

Ezeket se hagyd olvasatlanul