Csiszolatlan gyémánt

2019-05-12
by
in RisingPoetry, Versek
Csiszolatlan gyémánt

Csiszolatlan gyémánt


Csiszolatlan gyémánt,
ki csillogni vágyik,
sikertől, részegen,
önmagában játszik.

Imbolygó lélekkel,
csak játszik egy hárfán,
* dallama hamiskás –
pont úgy, mint egy ármány.

Szájcsattogás dala,
reménye záloga,
sikerének ő lett –
önmaga zátonya.

Kacagj hát magadban,
ám alázat kéne,
hír-telen eltűnik,
ragyogásod fénye.

(2019.02.01)

* Eredetileg ezek a sorok voltak:

Öltönye hamiskás
mint kinai Armany

parasztfonetikusan kiejtve rímelt volna csak 🙂

Kép forrása: Monika-Payer Vajk

A hivatalnok

Ezeket se hagyd olvasatlanul