„CSAK” EGY KIRÁNDULÁS

…
Az erdő széléig
gépkocsival mentünk,
vállig érő gazban
kis tisztásra leltünk.

Oda leparkoltunk,
most mitévők legyünk,
hátra lévő úton
inkább gyalog megyünk.

Szorít már az idő,
látszanak a hegyek,
három óra múlva
lábunk kicsit remeg.

Pataknak a medrét
száraz kövek jelzik,
keresztező rönk is
oldalára fekszik.

Megviselt, rögös út,
kaptatók és lejtők,
elveszett az idő,
öleltek az erdők.

Erdők fái alatt
boldogságra leltünk,
öröm perceiből
köpönyeget vettünk.

Lábunk szaporázva
elértünk a célig,
nem ért sár nyakunkig,
csak hátunk közepéig.
…

(2018.07.04)

kép forrása: saját

„csak” egy kirándulás