elértem a marsra

 


tegnap este végre elértem a marsra,
s rájöttem a világnak ezer az arca,
hülyeség, hogy csak nőké a vénusz,
pilóta nélkül száguld az űrbusz.
a hosszú út alatt szívemet hibernálva,
mint mirelit gyümölcsöt vákumba fóliázva,
hanyatt fekve a padlón várva a varázst,
így élve túl a harminc fényévnyi utazást.
csillagok közt üresen tátong az égbolt,
ilyen ütős flash-em már nagyon rég volt,
tudom te is kipróbálnád ha lenne anyag,
mínusz kétszázhetven fokon hűtve agyad.
célba érve nálad is nagy a mámor, az öröm,
nem érdekel, csak karmoljon az a köröm,
nehéz lenne most magad innen elüldözni,
mint ahogy remegő kézzel űrhajód kikötni.
hát tegnap végre elértem a marsra,
s valóban, a világnak ezer az arca,
minden szívnek megvan a saját harca,
nem számít kinek mennyi a kudarca.

 

kép forrása: innen 

(2016.07.18)