Elindulni a legnehezebb

road720.jpg


Egyszer régen,
elindultam,
várt reám
a nagyvilág,
busszal mentem,
gyalogoltam –
gyerek fejjel –
csacsiság.
Elértem
egy áruházig,
venni elemózsiát,
otthon hagytam
pénztárcámat –
üres volt a hátizsák.
Most mi legyen,
gondolkodtam,
tovább állnom,
hogy lehet,
megállhatott
ott az idő,
talpam alatt
megpihent.
Szép emlék ez,
hidd el nekem,
tíz évesen
nagy kaland,
ha tehetném,
ma is mennék
sorsom az,
mi visszatart.
Akkor este,
megtaláltak,
jól leszidtak,
azt hiszem,
így emlékszem
mikor régen –
majdnem
világgá mentem.

(2018.02.25)

kép forrása: innen