Ésszel habzsolni

Ésszel habzsolni - Rising Poetry

 

 

 

 

 

ÉSSZEL HABZSOLNI


Kenyérhéj roppan,
aztán csend.

Recsegve, ropogva,
metsző, őrlő fogak
böhöm súlya alatt
ahogy morajlanak
mint szilaj jégtörő –
a fagyott habokat .
zúzzák a táblákat,
apró darabokra.

Kitárulva a száj
hatalmasra nyílik,
hogy férjen a világ –
be egész a szívig
Ám éles darabja
szájpadlást felhasít,
fájdalom elgyötör,
mértékre megtanít.

Vasízű folyadék
sós ízzel csordogál,
néha az ember is
ördöggel cimborál,
megtanul habzsolni
ésszel és mértékkel
élni az életet
emberi léptékkel.

Kenyérhéj roppan,
aztán csend.

(2019.03.01)

Kép forrása: Gróf Bánk Benitó