Függöny mögül

Függöny mögül


ha teledre tél köszönt,
mert késik a nyár,
tavaszra hiába
egy percet se várj!
ha éppen búslakodsz,
már nem tart soká,
reményt szül helyzeted
a lét zátonyán

már jégcsapok olvadnak
s tavasz köszönt,
hátra hagy eldobva
bút és közönyt,
meglátod,
jobban leszel,
válladra nem kerül
többé teher

ellenség ellene
megbékél majd,
mint dimenziót váltó
emberi faj.
mert nem lehet farkasa
embernek ember,
a szemben állás megszűnik
talán majd egyszer,
s karöltve járhat majd
mind, ki EMBER fia –
bár, lehet, hogy képzet ez,
csak szimpla utópia.

mit tegyünk? kérdené
mindaz ki fél,
meddig fog tartani?
és hol van remény?

bennünk él mindennap,
nézz csak körül,
s dobd el maszkodat;
függöny mögül,
lépj elő, bátran,
mutasd a fényed,
szabad csak úgy lehetsz,
ha nincs mitől félned

(2022.03.30)
Kép forrása: Pixabay