Hited hídja
…
Északi szél bukik át a Bakonyon,
simítja arcod, ráncolja homlokod,
tanúhegy lábánál, magyar a tenger,
ez lett ma otthonod, itt lettél ember.
Köbe vésett szavaid nem repülnek,
meder fenékén, iszapba merülnek,
így tanítva zavarosban halászni,
elveszett hitre – magadra találni.
Megannyi vihar tombolt körülötted,
mennydörgés villáma hasítja csönded,
felhők mögé rejtve el csillogásod,
hullám háton morajló suttogásod
vibrálása, teremtő könnyeket hív,
két part között, te magad lettél a híd.
…
(2020.06.03)
Kép forrása: saját