Idéztem, hogy merérthesd

Idéztem, hogy merérthesd

„Az életben akkor állsz legközelebb önmagadhoz, ha szerelmes vagy.
Ha nem tudsz szeretni, nem tudsz megnyugodni sem.
Ha viszont tudsz, akkor életed értelmet kap, mert az élet értelme a

szeretet.

A szerelem önmagáért létezik, nincs más célja.
Az az ember aki mindig mindent kikalkulál, logikus, céltudatos,
az 
képtelen a szerelemre.
Neki ok kell ahhoz, hogy cselekedjen-nem mintha ez oldaná a feszültséget,
mivel a cselekedet eredménye mindig a jövőben van, nem itt és most.
A szerelem mindig MOST történik.
Mi történik ha két ember szereti egymást?
Csak a jelenben élnek, csillog a szemük, nem gondolnak a múltra
vagy a jövőre, arra,hogy ezt miért csinálom, mi ebből a hasznom…mi lesz
ennek a következménye…
A szerelmes, az az igazi szemével lát, és nem csak lát
hanem meglát.
A szerelemben nincs múlt és nincs jövő, mert ha van akkor az nem szerelem.
A jelen a kettő között van, a múlt és a jövő között.
Nincs idő beleléptél az örökkévalóságba…

A jelen az örökkévalóság.

A szerelem az első ajtó…kiléptél. Ezért vágyunk a szerelemre.
Szeretni vágysz, és arra, hogy mások szeressenek Téged.
Ha nem vagy tudatos képtelen vagy a szerelemre,
mert a szerelem a legmélyebb valóság ezen a Földön.
A szerelem az egy másik dimenzió, és ha megpróbálsz valakit
az időben szeretni, biztos,hogy kudarcot vallasz.

Tanulj meg szeretni, tanulj meg boldog lenni!
Érezz, vállj Te a szerelemmé, az egész lényed legyen a kéz, amely simogat.
Ne Te csókolj, légy a csók. Felejtsd el Magad, olvadj el a testben.

Az alkotás légy ne a színész…

Szeress!!! Amikor ölelsz, légy az ölelés, amikor csókolsz válj a csókká.
A szerelmes ember néha tudatosabb, mint a szent.
A szerelem kölcsönös segítség az út megtalálásához.
Az út végtelen és rejtelmes.
A szerelem a végtelen felfedező út, kéz a kézben.
Nem csak egy szikra ami eltűnik, hanem tűz, amelyben Te elégsz.
A szerelem él. Az örökkévalóság a Tiéd.
Akit szeretsz, az mindig figyelemre méltó.
A figyelem és a szeretet mindig édestestvérek.
Ha szeretsz…az érzés egész lényedre kiterjed, testedre, lelkedre, értelmedre.
Ha csak gondolsz a szeretetre az csak gondolat.
A gondolat csak a fejre vonatkozik, de még ott sem egységesen
jelentkezik, hanem darabjaiban. A következő pillanatban már nincs is ott. Eltűnt.
Csak darabok és emlékek úsznak a szürkeállományban.

Ezért vagy boldogtalan.

Nem tudsz ígérni semmit, nincs rá alapod.

Darabokból állsz.

Azt mondod szeretlek…mindörökké…Ez egy ígéret, amit képtelen vagy
betartani, mert ez is egy gondolat. A gondolat nem tartalmazza lényedet.

Holnap mást fogsz gondolni.

Tegnap ott volt, de reggelre eltűnt, nyoma sincs már. A tegnapi ígéretedet ma már megváltoztatod, pont az ellenkezőjét mondod.  A tegnapi ígéretből kötelezettség vált!
…Menj olyan mélyre…oda ahol érzel…ott a szerelem mély kielégüléshez vezethet…Ne félj! Oldódj fel az érzésben…és csak szeress egész lényeddel…”

…remélem most már megérted, megérzed…. 

Ezeket olvastad már?