Ismertető jegy


Sajátos ismérvvel
címkézünk, ítélünk,
mindenen áthatol,
amit csak beszélünk.
Szavakat használunk,
de vajon kiét?
Honnan is tanultuk
a megváltó igét?
Hol volt a jó szó?
És hol volt benne az ember?
Ha bántunk is szavakkal,
megbocsájtunk egyszer?
Tulajdonságok nélkül,
csak engedni az éginek.
Megoldás? Áttörés?
A túlzott nyíltság veszélyes?
Baráthoz szónoklunk,
fegyvertelen szavakkal,
szívünkben békével,
nem ködös haraggal.
Ismertető jegyek,
világnézetek sora,
politikai eszmék harca,
digitális nomádságunk kora.
Érdemeink csúcsának
eszméletlen tragédiája,
eszmélésünk órájának
ironikus komédiája.
Tulajdonságok nélkül,
ma embernek lenni,
teremtő erőnkkel
önmagunkká lenni.
Unalmas kis frázis,
ezen már nevetünk,
hisz ki az, ki megmondja,
miért is szeretünk.
Mindenki szeretni
és szeretetre vágyik,
ami szótalan emlékké,
vagy örök élménnyé válik.

(2020.08.17.)
Kép forrása: saját