Könnyű álmot ígérnek

Könnyű álmot ígérnek


Anyám,
könnyű álmot ígért,
melyhez apámnak is volt
pár kedves szava:
követni az élet ritmusát,
az álmokat,
s váltani,
ha már nem vagy önmagad.
Kövesd az álmaid!
Anyám is ezt szajkózta nekem,
én pedig sosem hallgattam rá,
inkább,
az egészen csak nevettem.
Ha szemem lehunyom,
gyakran elszenderülök,
ha még van egy kis időm,
gyorsan álomba merülök,
anyám azt mondta,
könnyű álom az enyém,
de anya! felébredni,
– felébredni volt igazán kemény.
Pedig,
hittem az álmokban,
és valóban könnyűek,
ahogy másokat figyelek
már nem is oly szörnyűek,
de az álmoknak,
– az álmoknak sosem hittem,
mert hagyták,
hogy az álmokat
– ébrenlétnek higgyem.
Hittem inkább
a felébredésben,
mert mindenki
álmokat kergetett,
s míg kergették,
el sosem érhették
az álmodó emberek.
Köszönöm anyám,
hogy könnyű volt az álmom,
remélem lesz rá mód,
amivel meghálálom,
vagy megmutathatom,
milyen a világ,
ha felébredsz,
és mennyivel másabb,
mint, mikor imához
templomban letérdelsz.

Ha álmokat követsz,
nem érheted utol,
a felébredt ember
senki után nem bandukol,
megvalósít, s ha akar,
új álmokat keres,
hogy az ébredés pillanata,
ha kell,
legyen hát végleges.

(2022.05.01)
Kép forrása: Pixabay