SIOFUCK
SIOFUCK
…
Hatvannyolctól város,
e lezsilipelt környék,
könnyű benne eltévedni
hisz, az egyenesek – görbék.
Siófok, hehsteg !!
Hogy nézel már ki !?
Ne kelljen már kérlek,
minősíteni !
Ne haragudj érte,
de, mivé lett a neved,
tudod-e, hogy jó polgárod
hátad mögött nevet ?
Hová lett a fényed ?
Mitől lettél silány ?
Polgármester hogy lehet
egy „bukott főkapitány” ?
Nézz a sorok közé,
s lehullik a lepel,
lehet-e, hogy kultúráért
egy marxista felel ?
Volt már „kul – túr – házunk”
ma csak „művel – ődés – iház”,
kórházunknak fellegein
helikopter cikáz,
de leszállni, azt nem tud,
pedig van rá lehetőség,
mellette a benzinkútnál –
ez ám a dicsőség.
Eltűnik a közpénz,
látszat megoldások,
bal zsebemből, jobb zsebembe,
hogy is gondolnátok ?
Roma felvonulás,
egy egész háztömbnyivel,
rendőr mellett, rendbontásra,
webkamera figyel.
A szabad téri – színpad,
a Petőfi, meg sétány,
Kálmán Imre operettjét,
végig sírta Orbán.
Járt itt kérem régen,
Karinthy, Latabár,
Jókainak villa jutott,
nem varjú szaros platán.
Strandon – zsíros lángos,
hekken – vékony liszt máz,
a kínai meg ennyit mond:
It minde – eze öt cá !
A víztoronynál, Fő tér,
imázs tömkelege,
mellette meg húgyszagú
a város lehelete.
Kacatárus bódék
bedeszkázva várnak,
jöjjön már az új szezon,
a millák zsebre vágnak.
Balaton vízszintjét,
csóró parti házak
sínylik meg, ha emelkedik –
míg a pudlik – bőrig áznak.
Mert iszapos a talaj,
feltöltésre épült,
nem biztos, hogy legálisan,
volt rá elég pénzük.
Itt születtem, nézd csak,
mennyi minden történt,
de adhatnál a fegyveremhez,
néhány marék töltényt.
Ám szeretem a várost,
minden zegét-zugát,
csak ne kelljen már hallgatnom
a – sok – süket – dumát.
…
(2023.01.12)
Kép forrása: saját
