szívbe-markoló :)
…
Elröppen az idő
és vele együtt
a kimondott szó,
mégis oly mélyre hatol,
lánctalpas szívbe-markoló,
fülbemászó,
sejtekbe belekaroló,
alamizsna búcsúzó.
Egybeolvadva,
mint kemencében égő
sötét anyag,
félve a tűz erejétől,
az ismeretlentől,
ki szembekacag,
ernyedten elkészülve,
várva, hogy végleg elnémuljanak.
De az anyag,
az energia nem vész el,
csak átalakul,
búcsúzóul hátrahagyva
minden emléket, hanyagul,
új szenvedéllyé születhessen,
mely az éterben
elszabadul.
…
(2016.12.09)