Tamás vagyok,
49 éves,
32 órája nem írtam.
Azóta tiszta vagyok.
És erre a tiszta lapra,
mint definicíó:
ÖNMAGAM írom.

 

BEMUTATKOZÁS

Közel húsz év informatikus mérnöki pályafutást követően, 2015-ben vágtam bele a verseim, írásaim publikálásába, valamint a Rising Poetry Brand megalapításába.Pont a mai nap ünnepli 6. születésnapját. Ezt követően, kisebb nagyobb sikerek kísérték pályafutásomat, amik közül két dolgot említenék meg, 2018-ban a a Mátrai Művészeti Napok rendezvénysorozat, Muzsikál az erdő irodalmi pályázatára beküldött Mindig mást zenél című alkotásom költészet kategóriában első helyen végzett, a másik pedig a 2020-ban megrendezett versünnep fesztivál, melyen Bella István emlékére készített Azért, mert című versvideóm döntőbe jutott a Nemzeti Színházban.

KAPOSVÁRI OKOSPARK

Az alap szakmám a több mint húsz közül, mint említettem az informatika, és úgy gondoltam, hogy a verseket és az informatikát össze kellene valahogy kapcsolni, kihasználni azokat a lehetőségeket, amit a közösségi háló, illetve az okos eszközök nyújtanak. 2019-ben megvalósult Magyarország első okosparkja, a Kaposvári Okospark és több érdekes funkcionalitás mellett, sikerült belecsempészni verseket, meséket, gyerekeknek, felnőtteknek, amiket QR kódokon keresztül lehet meghallgatni, elolvasni… köztük a sajátjaimat is.

Ugye mondanom sem kell, hogy manapság már mindenkinek a zsebében, keze ügyében megtalálható ilyen okos készülék, így a meleg vizet kvázi nem kellett újra feltalálni, csak a verseknek kedvező csatornába terelni.

 

ISKOLÁBA, MISKOLÁBA, ELTÖRÖTT A MISKA LÁBA

POETRY COACHING

Verseimmel kapcsolatosan az olvasóim, és kritikusaim visszajelzései alapján, megtapasztalhattam, hogy mennyien örültek a verseknek, és milyen felszabadító ereje tud lenni egy-egy jól megírt versnek. Ebből számomra egyenes út következett ahhoz, hogy megalapítsam Magyarország első Poetry Coachingját, melyhez természetesen felsőfokú életvezetési tanácsadó végzettséget is szereztem. Mint tudjuk, a történetmondás ősi egyetemes jelenség: versek, mese, ima, példabeszéd, mítosz, legenda, bölcsesség, stb, mind-mind, örök vágyat elégít ki: eltüntetni a zavarót, ami nem logikus, nem rendezett. Jöhet minden, ami magyarázatot ad és ami által jelentést fedezhetünk fel a környezeti eseményekben. Képzeljétek el, hogy volt olyan ügyfelem, aki azóta is ír, leginkább spirituális tartalmú verseket, némelyiket közkincsé is teszi a facebookon, de ami meglepőbb, hogy volt olyan ügyfelem is, aki 1 hét alatt majdnem 70 versben szabadult meg a lelki terheitől. Persze ezek a versek nagy része nem ütötte meg egy átlag költő színvonalát, de volt köztük néhány, ami bizony akár fel is vehette volna versenyt bármely kortárs alkotással.

És ha már alkotások, meg kell említenem, hogy sajnos a versek is megjelent a McDonaldizáció
versek megrendelésre, futószalagon történő gyártása, egy, véleményem szerint tévesen berögzült képnek köszönhetően, miszerint a költőnek és az írónak minden nap kell írnia, nehogy kiessen a gyakorlatból. Sajnos, pont ez a mindennapos írás és a social médiákon való dömpingje hozta magával a silány, unalmas, sablonos verseket, amikből pont az egyediség hiányzik. El McDonaldizálódtak.

Versünnep tábor 2021

Az idei évben meghívást kaptam, a Versünnep tábor rendezvényre, melyen a kreatív írással kapcsolatosan mentorálhattam 17-21 éves fiatal, tehetséges alkotótársakat, a Kárpátmedencéből.
Amit nekik is kiemeltem, és számotokra is fontos átadnivaló, nem más, mint az Empátia (nem, nem a spirituálisan és köznyelvben elhasznált fogalom) – hanem az eredeti, azaz beleérző képesség vagy belehelyezkedési képesség – ami által valódi érzelmi töltetet tudunk átadni az olvasónak, illetve az olvasó is azonosulni tudjon a leírtakkal. A másik a melankólia csodája, ennek az energiáinak a megélése, hiszen csak gondoljuk át, a nagy művészet szinte mindig a melankóliából születik, legyen az zene, irodalom, dráma, vagy képzőművészet. Ahhoz, hogy feljussunk a tudat csúcsaira, teret kell engednünk a sötétségnek is magunkban, amely, ha megfelelő módon kezeljük kreativitásunkon keresztül fog kibontakozni.

Innen pedig már sejthető, hogy a harmadik dolog a meditáció. A meditáció ebben az esetben nem más, mint kreativitás segítő lehetőség, pl. irányított meditációk a szolfézs  frekvencia különböző tartományaiban. Ki kell üríteni az elmét, hogy a felhalmozott információk helyére, új, friss tartalmak tudjanak betöltődni.

Társadalmi szerepvállalás

De, mit sem érnek a versek és még a legnagyobb költő sem – olvasók nélkül. Fel kell tudnunk ismerni, hogy számunkra legalább olyan fontos tényező az olvasó, mint a járművek esetében az üzemanyag. Ugyanis ez az olvasói üzemanyag lesz az az indikátor,  mely használni – olvasni fogja  alkotásainkat. Jó-jó,  de mégis, hogyan? Erre a hogyan kérdésre született meg az ötletem a Siófoki és Siófok környéki kortárs költők összefogása – Frappánsan Kortárs Költők Klubja, vagy balatoni lokálpatriótaként Kortárs Költők Kikötője. A szerveződés célja megismertetni a közönséggel a ma még élő, alkotó művészeket, élőszavas, versfelolvasó műsorok összeállításával. A kikötőnkbe lehorgonyzott Lázár-Horváth Zsuzsanna, Szakáli Anna, dr. Völgyi Ildikó, b. Gyarmati László, Székely Zsuzsanna, az Idei évtől pedig Szigeti Ildi is csatlakozott – Az angol és magyar ALTA versekkel.

Idén szeptemberben ennek a csatlakozásnak köszönhetően egy 2018-as projektem, vagy tervem valósulhatott meg ami nem más, mint a VERFA. Ahogy lenni szokott egyik ötlet követte a másikat, és már azon kaptam magam, magunk, hogy ez is megvalósult.A VERSFA , nem csak válogatott és különleges, az erdőhöz, az erdőjáráshoz, a természethez illeszkedő versek halmaza, gyűjteménye, hanem egy közösség, ahol túrázás közben nagy beszélgetések, dalfaragás, faültetés – és a közösségi fa-gondozásával járulhatunk hozzá egy olyan jövőképhez, melyben mi- emberek és a környezet (amit az utánunk jövő generációnak hátrahagyunk) kerül a fókuszba, és immár nem csak hazai, hanem nemzetközi szinten. Erre a rendezvényre is szerettünk volna hozni egy fát, melyet közösen elültethettünk volna, ezzel állítva szakrális emléket a mai napnak, de sajnos a 20 percbe nem fért volna bele. Talán, majd a következő alaklommal ezt is be tudjuk illeszteni a programok közé.

Ami még fontos, hogy mindezeket a dolgokat mindenféle anyagi támogatás nélkül hoztam létre, számomra még mindig egy csoda, vagy csodaként élem meg, hogy a semmiből lehet alkotni, ráadásul nem is olyan rossz dolgokat.

Akit bővebben érdekelnek még információk a risingpoetry.hu, illetve a versfa.hu oldalaimon el tudja olvasni.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.