Vándor
…
Mozdulatlan teste nyugszik,
hosszú út áll mögötte,
emlékének sora kúszik,
sok szép is van közötte.
Megkopott már fényessége,
nincs állandó lakhelye,
nemzedékek öröksége,
szívén látszó sebhelye.
Kívül csapzott, belül szilárd,
nincs felvágás, egyenes,
nehéz útból sokat kijárt,
létünk belé szerelmes.
Néha, néha befogadják,
menedékre ritkán lel,
önmagából lecsippentve,
tovább áll, ha menni kell.
…
(2018.01.27)
kép forrása: innen
Ezeket olvastad már?
