tavaszi ébredés

Kapcsolódó kép


Mint mindig, megint késik a felelet,
könnyekkel írtam az utolsó levelet,
érzéseim szédelegtek, szédelegtek,
hamarosan megint, mindent elfelejtek.
Lehetett volna szerelmi vallomás,
helyette nem más ez, csak látomás,
minden kínját ismét magamra öltöm,
szívem nem lehet számomra börtön.
Önmarcangoló, tépő érzés elmúlik,
friss levegő, érzéseim közé becsúszik,
mint tavasszal az első fehér hóvirág,
kidugja fejét, egy új érzelemvilág.

(2017.12.23)